Különösebben nem akartam ezzel az üggyel foglalkozni, de ma délután szöget ütött a fejembe egy felismerés, ami mégiscsak arra késztetett, hogy egy kicsit elgondolkodjak a történeten. Ugyanis az egyöntetű felháborodáson és azon túl, hogy az internet már megszokott módon azonnal cafatokra szedi a képviselőt, van egy másik aspektusa is a dolognak. Mégpedig az, hogy valójában Zsiga Marcell a baromi nagy áldozat a sztoriban (a történelmi hűség kedvéért megjegyzem, hogy sajnálni azért nem kell… ).
Nézzük meg közelebbről az úriembert. 2005-ben szerezte jogi diplomáját, tehát kb. 30-31 éves, fiatal, feltörekvő politikus. Mivel 2006-tól miskolci önkormányzati képviselőként dolgozott, ezért joggal feltételezhető, hogy soha nem volt igazi munkája (mármint tetszik érteni, ahol dolgozni is kell). Első ízben országgyűlési képviselő, ezért korántsem nevezhető biztosnak a helye, főleg nem annak fényében, hogy a következő parlamentben már 186 képviselői hellyel lesz kevesebb (attól persze nem félek, hogy ebből következően akár egy képviselő is az éhhalál szélére sodródna…), szóval valószínűleg nagy odafenn a tolakodás a megmaradó helyekért. Értelemszerű, hogy Zsiga Marcellnak fontos, hogy jól viselkedjen.
Ez eddig nem is ment rosszul, de egyszer csak beüt a ménkű. Matolcsy György megmondja a tutit. Ezzel persze ő nem kerül bajba, tudjuk jól, hogy az se volt gáz, amikor jelöletlen koordinátarendszerekből jósolt. Hiába rebesgették még kormány közelinek mondott közgazdászok is a leváltását, Orbán maga vette védelmébe, és állt ki mellette több ízben is. Nos ebben a szituációban szögezik Zsiga Marcellnek az ominózus kérdést. Szerintem jól látható, így már közel sem annyira magabiztos az ember fia arról, hogy mi is a jó válasz. Ugyanis ez egy roppant stresszes szituáció, aki végighallgatta az egész „sajtótájékoztatót”, az tudja, hogy alapvetően nem is ez volt a téma, így vélhetően váratlanul érte a képviselőt a kérdés.
Nézzük az alternatívákat:
- Szembe megy Matolcsy kijelentésével, és megmondja, hogy nem lehet megélni, 47.000 forintból. Mint fentebb szó volt róla, ezzel az egyik legerősebb kormánytaggal szállna szembe, egyenlő a politikai öngyilkossággal.
- Megerősíti a gazdasági miniszter álláspontját, ezzel persze bohócot csinál magából, de legalább a Fideszen belül nem járatja le magát. Kifelé ettől még ez politikai öngyilkosság.
- Elszalad. Megtehette volna, hogy gyorsan elmormolja, hogy dolga van, félrelök két újságírót, és elmegy. Volt már erre példa, Pokorni Zoltán, mikor kellemetlen kérdéseket kapott, egyszerűen faképnél hagyta Kálmán Olgát. Ráadásul ő egy fokkal nagyobb formátumú politikus, mint Zsiga Marcell, mégse tudta kezelni a számonkérést. A fiatal képviselő valószínűleg egyrészt sarokba szorítva érezte magát, és nem mert menekülni, másrészt fel sem merült benne, hiszen ritkán kap ő nagy nyilvánosságot, ki kell használni az ilyen alkalmakat. Főleg úgy, hogy eredetileg az éhségmenetről volt szó, hazai pálya, lehet szidni a szocikat.
- És végül, álljon itt az én javaslatom (utólag persze kurvaokos az ember). Zsiga Marcell próbált kitérő választ adni, ami nem sikerült, hiszen az újságíró hölgy másodszor is konkrétan visszakérdezett. A szerintem helyes válasz a következő lett volna: „Ne haragudjon, jogász vagyok, ez nem az én kompetenciám.” Azt hiszem ez elég korrekt lett volna, nincs benne semmi kivetnivaló, és politikai kockázatot sem hordoz.
Nagyon röviden csak arra próbáltam utalni, hogy a képviselő nem volt olyan egyszerű helyzetben, mint az elsőre tűnik, és nem vagyok biztos abban, hogy nyolc-tíz politikusnál több van ebben az országban, aki presztízsveszteség nélkül ki tudta volna magát vágni a helyzetből. Zsiga Marcell nincs köztük.
