Elöljáróban annyit érdemes leszögezni, hogy hajlamos vagyok a vágyvezérelt gondolkodásra. Ebből adódóan most tényként fogom kezelni azt, ami egyáltalán nem biztos: hogy 2014-től egy merőben más pártrendszerben fog működni a magyar politika, ahol a 2010-ig fullasztó fölényben játszó pártok erősen redukált szerepre kényszerülnek majd. Teszem ezt azért, mert az, hogy a Fidesz nem tud mit kezdeni a Jobbikkal és az LMP-vel, egyértelmű. Az, hogy az MSZP sem tud, szintén egyértelmű. Ebből persze még nem következik, hogy a Fidesz az MSZP sorsára fog jutni, de most ilyet játszunk.
Ha pedig ilyet játszunk (márpedig így teszünk, mert jó érzéssel tölt el), akkor azt is feltételezzük, hogy a Fidesznek egészen más szerep fog jutni, egy 35-40%-os középpárttá válik, amivel persze még mindig a legerősebb bika lesz az arénában. De így már a többi kisökörben lesz annyi szufla, hogy egy egészséges gangbangbe vágják Orbánékat, amitől még Gabikának is lehet, hogy lekonyulna a szája. (zárójeles megjegyzés: de legalább Varga István képviselő úr örülhetne, hogy gyarapodik a nemzet)
A kérdés az, hogy a Fidesznek érdemes-e készülnie erre a szerepváltozásra (tehát hogy a szendvicsben a felső zsemle helyett a saláta lesz, vagy a majonéz, esetleg az alsó szelet zsemle, aminek a háta tiszta majonéz…)?
Egyrészről biztos, hogy igen. Rengeteget nyerhetne a párt azzal, ha már most nekiáll a profiltisztításnak. Ha mellőznék a turulista kiszólásokat és felvállalnák a 40 évnél idősebb, átlag felett kereső réteget (akik körében a legmagasabb a jobboldali értékorientáció), akkor jó eséllyel sokkal kisebb károkat szenvednének a Szocialistákhoz képest.
Ráadásul Orbán Viktor is kezd elfáradni, illetve ami még látványosabb, hogy a Fidesz többi nagy embere vagy elfáradt, vagy sose volt alkalmas arra, hogy egy nagy párt vezető politikusa legyen. Ideje lenne nekiállni felkutatni a trónörökösöket, és ideje volna az ő brandjüket is felépíteni. A Fidesznek még mindig nagy a tábora, a pártban van még erő, és idejük is van arra, hogy önmagukat újradefiniálva elejébe menjenek a megújulás kihívásának.
Másrészről biztos, hogy nem. Ehhez azt kell feltételezni, hogy a pártrendszer átalakulása csak átmeneti, és egy ciklus után megtörténik a visszarendeződés, mert az új mozgalmakban nincs meg az átütő erő.
Az ellenzék gyengébb, mint Kósa Lajos érvrendszere, és ezen az sem fog változtatni, ha esetleg kicsit nagyobb arányban ülnek majd a parlamentben, hiszen mindegy, hogy ötven ballib töketlenkedik, vagy nyolcvan. Orbán Viktor ereje teljében van és még a nyilvánvaló kudarcok ellenére is a Fidesz a legerősebb párt. Lehet, hogy két év múlva az említett 35-40%-ra esnek vissza, de ez csak ideiglenes, a mostani kormánypárt továbbra is megkerülhetetlen tényező marad, és 2018-ra újra hiteltelenné válik mindenki más. Felesleges tehát belső reformokkal kapkodni, az idő mindent megold, nem szabad megijedni a kisebb hullámvölgyektől.
Mérleget pedig vonjon a faszom. Meg a kedves olvasó.