Zoon Politikon

"Mindent tudok hát, drága herceg, Tudom, mi sápadt s mi ragyog, Tudom, hogy a férgek megesznek, Csak azt nem tudom, ki vagyok."

Friss topikok

  • álfirkász: Nem tudom miről ugatott ez a gazember. Láttam belőle úgy két másodpercet. Pont úgy nézett ki, mint... (2014.02.17. 12:23) Nagy Honvédő Háború – de csak szolidan
  • magyar-magyar szótár: Bocsánat a kései válaszért. talán érdekes lehet: TÖRTÉNELMI BEÁGYAZOTTSÁGBAN Marosánt egyszerűen c... (2014.02.02. 02:58) Ha Plankó Gergőnek igaza van
  • politikailagnemkorrekt: @Magyarország jobban teljesít: Bunkó stílus? Bocs, de én számokat írtam, ú.m: devizahitelek, mun... (2014.01.23. 12:23) A kormányzás anatómiája
  • : Gyurcsány takarodj, Mesterházi, Bajnai takarodj, összes csaló ellenzéki politikus, takarodj, ál-ma... (2013.10.22. 07:26) Mennyire jó ez a kormányzati kommunikáció?
  • Bafana: @Megfigyelo: Nem tudom mit szoktál megfigyelni, de megfigyelhetnéd, hogy a Jobbik tagjainak zöme a... (2013.10.21. 07:57) A Jobbik útjai

Címkék

Mi lesz így?-kérdezem én.

2012.06.26. 13:18 - ÁáárvaiPéééter

Mostanában egyre többet jár az agyam azon, hogy végülis hol is lehet a magyar politikában a kitörési pont. Az nyilvánvaló, hogy valami ordenáré nagy baj van a fejekben. A rendszerváltozás ellenére sok esetben a mai napig koszos víz van a pohárban, ami ráadásul egyre büdösebb is. A rendszerváltozás mögött nem volt valódi, a demokratizálódást érdemben támogató társadalmi tömeg és akarat. Mint azt már sokan és sok helyen elmondták és leírták, az ’istenadta nép’ nyugati árut akart venni, telibeszarta a politikai pluralizmust. Ezzel a probléma csak az, hogy egyre nyilvánvalóbb, hogy az ’istenadta nép’ nem tud annyi levi’s farmert meg lapostévét venni, mint osztrák barátai, tágabban értelmezve, a JÓLÉT feliratú mézesmadzagot a mai napig nem sikerült utolérni, ami így, 22 évvel a rendszerváltozás után egyértelmű konfliktushoz vezet a társadalom és a politika között.

A lyukas kétfilléres másik oldala pedig az, hogy a politika a rendszerváltozás óta mást sem csinált, mint kergette ezt a jólétet (persze nem a sajátját, azt meglepő gyorsasággal és szorgalommal gyarapítja), de utolérnie nem sikerült. Ennek két következménye van: egyrészt minden kormány 4 év után megbukik (még Gyurcsány is megbukik, annak ellenére, hogy a választásokat megnyeri), másrészt (nem)hivatalos ideológiává vált a túllicitálizmus.

A kérdés tehát az, hogy ezen az állapoton hogyan lesz képes túllépni a magyar politika és a magyar társadalom. Ez persze nem ilyen egyszerű. Egyrészt szerintem elitváltásra van szükség, a mostani politika nem képes megújulni. Az MSZP például a 2010-es szégyenteljes választási eredmény, és az azt megelőző 8 éves, többnyire szintén szégyenteljes kormányzati produkció után az egyetlen változás, amit fel tud mutatni az az, hogy a DK kiszakad a pártból. Sajnos ez még elégtelen. Nyoma sincs a szemléletváltásnak, botrány, hogy Magyarország második legnagyobb pártjának elnöki tisztségéért Mesterházy Attila és Szanyi Tibor volt „harcban”. Persze a Fideszben is ugyanez lenne a helyzet, csak ők (még) nem voltak rákényszerítve a pártjuk és szerepük újraértelmezésére. A lényeg tehát, hogy ezért kéne kisöpörni őket mihamarább.

Választás útján ez eléggé kétséges, nem bízok ennyire a magyar társadalomban. Persze ez majd 2014-ben kiderül, hiszen a két nagy párt törzsszavazói közül egyre többen halnak meg, míg egyre több fiatal lesz szavazóképes, de az ilyen demográfiai alapú változás elég lassú, minket meg sürget az idő. Ráadásul az Ég óvjon bennünket egy Jobbik-kormánytól. És azt sem árt számba venni, hogy 2010-ben a szavazók több, mint 80%-a a Fidesz-MSZP duóra voksolt, ami jól mutatja, mennyire nem érti a demokráciát a társadalom nagy része. Még ha feltételezzük is, hogy a két év múlva megindul a régi elit leváltásának folyamata, az bőven el fog húzódni legalább 2-3 cikluson keresztül.

És vissza is értünk oda, ahol a part szakad. A politika nem képes, és nem is akar megújulni, a társadalom pedig szintén alkalmatlan erre.

„Mennyivel egyszerűbb lenne egy irányított demokráciában!” *Sóhajt fel a szerző, miközben egy kicsit komolyan is gondolja, hogy ez a nép igényli a fasizmust.*

Legalábbis olyan egyértelmű lenne minden. Volna persze parlament, 70% körüli kormánytöbbséggel. Így a kormányt senki és semmi nem akadályozná meg a törvényalkotásban, míg a 30%-nyi ellenzék képes lenne kritikusként fellépni, és folyamatosan baszogatni a kormányt. A választásokat mindig a kormány nyerné, hiszen a kérdés sosem az, hogy a Zemberek hogyan szavaznak, hanem az, hogy hogyan számolják a szavazatokat. Ezzel lekerülne az aktuális kormány válláról a nyomás, nem lenne kötelező megtenni az állandó népszerűségi intézkedéseket, mert a választásokat úgyis megnyerik. Teret lehetne engedni az érdemi szakpolitikának, reformoknak, amik persze rövid (és könnyen lehet, hogy közép)távon is szarul esnek, de fenntarthatóvá és versenyképessé teszik az országot. És ha valami nem tetszene a népnek, és esetleg tüntetni támadna kedvük, hát istenem, mégis mire való a kardlap?!

Mindeközben a társadalmat meg lehetne tanítani a demokráciára. Nem azért, mert a társadalom hülye, hanem azért, mert a demokrácia nem születik velünk. A demokrácia egy készség, amit el kell sajátítani. Otthon, a családban, az iskolában, mindenhol.

Nem kéne több, csak 10-15 ilyen év, és lenne egy modern szemléletű, értelmes, jól működő országunk.
Na, ha ezzel megvolnánk, akkor már valóban rá lehetne bízni a választókra a választást.

Be’ szép is lenne. 

· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://tarsasallat.blog.hu/api/trackback/id/tr784612211

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.06.27. 12:12:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

realcarlos 2012.06.26. 13:56:24

Nem kellett ehhez fasizmus, még demokrácia se nagyon: az álmod többé-kevésbé megvalósult 1957-1990-ig, majd jött a rendszerváltás... Csak ott van a hiba a gondolatmenetedben, hogy ha kardlapozzák a kedves honpolgárt, akkor nem lesz sok kedve napról-napra lapátolni a GDP-t és ezt Kádár is jól tudta. Így hát maradtak a "közérzetjavító intézkedések". Melynek a hosszú távú következménye államcsőd, IMF és hasonló nyalánkságok.
Angliában az élethossziglani lordság (life peers) egy tökéletesen működő megoldás az általad felvázolt problémára. A Lordok Házába születési előjogként bekerült örökletes nemesek nagyobb eséllyel szavazzák meg a megszorításokat annak tudatában, hogy nem válthatóak le, mint a választott képviselők a Képviselőházban.
Ez persze csak olyan országban működhet, ahol ennek hagyományai vannak. Itthon tudósokat, gazdasági szakembereket, jogászdoktorokat, orvosokat, határon túli magyarság képviselőit tudnám elképzelni egy hasonló "felsőházban", de ebből persze soha sem lesz semmi.
A rendszerváltás minden környező országot ugyanakkor ért, ugyanolyan lehetőségeket kaptak a környező országok is. Mégis, érdemes megnézni Csehország, vagy akár Románia politikai kultúráját. Ég és föld a magyarhoz képest, ezt pedig csak magunknak köszönhetjük.

ÁáárvaiPéééter 2012.06.26. 18:15:36

Az élethosszig tartó lordsággal az a bajom, hogy élethosszig tart, míg amit én leírtam, az egy ideális átmeneti állapot lenne elnyomás és demokrácia között. A Kádár-érában pedig nem a kardlapozás miatt nem lapátolta a GDP-t az egységsugarú honpolgár, hanem azért, mert nem volt érdeke benne. Mert nem volt piac, nem volt kapitalizmus. Amit én leírtam, ott csak politikai értelemben van "diktatúra", irányított demokrácia, gazdasági értelemben a lehető legnagyobb a szabadság. Japánban is megy a kardlapozás, és mégis lapátolják a GDP-t a sárgák.

James May 2012.06.27. 11:00:07

„Egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, a társadalmihoz hatvan év kell.” - Ralf Dahrendorf. Ezek szerint még félúton se vagyunk.

ÁáárvaiPéééter 2012.06.27. 11:02:35

Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy Dahrendorf valószínűleg 60 békés és egyenletes évre gondolt...

Chigavera · http://pezsma.blog.hu/ 2012.07.15. 12:37:54

"Mindeközben a társadalmat meg lehetne tanítani a demokráciára." Ez önellentmondás, felelős polgári magatartást csak felelős polgári magatartás közben lehet meganulni, felülről megtanítani nem lehet. És a hatalom logikája sem így működik, nem dolgozik maga ellen.

ÁáárvaiPéééter 2012.07.15. 12:45:26

És akkor hol lenne a kitörési pont? Szerintem igenis lehet tanítani, ahogy a szocializmusban tökéletesen működött a politikai szocializáció, úgy a demokráciában is működne. Be kell engedni a politológusokat az iskolába. És vitázni kell. Meg vitázni. És vitázni is kéne. És akkor elindulhatna valamit.
A hatalom logikája pedig természetesen nem így működik, egyelőre. De ez szerintem változni fog, amint lezajlik egy nagyobb elitváltás. Ehhez persze lehet, hogy 10 év kell. Szóval igen, rábasztunk.

Chigavera · http://pezsma.blog.hu/ 2012.07.16. 00:02:05

@ÁáárvaiPéééter: A kitörési "pont" szerintem inkább egy folyamat, mivel a szereplők és a tapasztalatok alapján kialakult attitűdjük nem változnak olyan gyorsan. Persze valahol el kell kezdeni. Szerintem alapvetően két dolog segíthet a változásban.

Az egyik a valódi civil szféra felizmosodása, amiben szintén nem lehet számítani a mindenkori hatalomra, mivel ez a folyamat a jelenlegi módon felépült kurzusoknak nem érdeke. A civilségnek éppen az a lényege, hogy hatalmi, ideológiai logikán kívül helyezkedik el, közvetlen és helyi igényekre ad közvetlen embertől emberig tartó hiteles válaszokat. Alapja az alulról szerveződés és önzetlenség, ezért nagyon jó önérzet és függetlenség-erősítő. Azaz segít leválni a mindenható állam képzetéről, erősíti a felelősség és hasznosság érzetét, azaz a polgári tudatosságot.

A másik dolog, hogy nagy szükség van a tolmács jellegű hiteles emberekre. Mert természtesen csak akkor várható jelentős javulás, amikor generációs szinten is kikopik a kádári örökség, amely pl. a fideszt is súlyosan meghatározza. Ugyanakkor nagyon nagy szükség van azokra, akik átélték és valós tudással, tapasztalattal rendelkeznek a közelmúltról, a Horthy- és Kádár-korszakról, a rendszerváltásról stb. Egyszerűen azért, mert az épp kurrens folyamatok és propagandák így árazhatóak be. A történelmi változásoknak ez a tanulsága óvhat meg az osztályismétléstől, leegyszerűsítéstől, a történelem olcsó hamisításától, ami természetesen minden kurzus természetes reflexe. Ez adja meg a lehetőségét a komoly és érdemi beszédnek, ami nem csupán "kommunikáció" és propaganda. Ebbe beletartoznak a művészek, írók, költő, rendezők, tudósok stb. de az egyszerű, hétköznapi emberek is a saját bölcsességükkel és tudásukkal.

Ilyesmikre lehet alapozni, mivel nem fognak hirtelen sosem látott, új emberek egyszerre csak kiugrani a földből és mindent megváltoztatni. A "készlet" megvan és lassan változik, erre a tízmillióra lehet építeni, ez van és nincs másik.
süti beállítások módosítása