Szorul a hurok az LMP népszavazási kezdeményezésével kapcsolatban. A határidő szorít, az aláírások pedig az istennek nem akarnak gyűlni. Odáig fajult a helyzet, hogy meghirdették, a legtöbb aláírást összeszedők között utalványt, és vacsorákat sorsolnak ki. Nem csoda, hogy ekkora az ijedtség bajuszúrék háza táján, sok múlik ugyanis a kezdeményezés sikerességén.
Azt gondolom nem kell magyarázni, hogy a népszavazás még mutatóban sem arról szól, amiről a kérdések. A lényeg az volna, hogy egy sikeres aláírásgyűjtéssel, és ne adjisten egy sikeres népszavazással csúnya sebet ejtenének a kormányerőkön. Továbbá az LMP retorikájában eddig is kiemelt helyen szerepelt, hogy senkivel nem hajlandók összedolgozni, nem ám hogy koalícióba tömörülni, mert rajtuk kívül mindenki korrupt vagy náci. Esetleg mindkettő. Ha ezek ellenére, kvázi önerőből képesek lennének összehozni egy népszavazást, akkor hirtelen a legerősebb ellenzéki pártnak kéne őket kikiáltani, ami nem kis dolog. Így tehát ez egy szimpátiaszavazás lesz, egyrészt arról, hogy szimpatizálok-e az LMP-vel, illetve, hogy szimpatizálok-e a Fidesszel.
Ha viszont mindez nem sikerül, és a kezdeményezés elbukik, akkor vakarhatják a fejüket Lehetmásék. Hiszen egyértelművé válna, hogy egyrészt a pártnak nincs komoly bázisa, a Fidesz népszerűsége még mindig perdöntő, és különben is: ha valaki egy népszavazáshoz (ahol most például nem az LMP mellett, hanem tágabb értelemben a Fidesz ellen lehet kiállni) nem tud összeszedni kétszázezer aláírást, akkor hogyan fog összeszedni kétszázezer szavazatot a választásokon?! Márpedig a választásokon nem az lesz az egyes választó előtt, hogy aláírom, vagy nem írom alá, hanem lesz 3-4-5-6 alternatíva. A másik probléma, egy esetleges sikertelenség esetén, hogy az LMP a Fidesz módszerét választotta, amikor a népszavazás eszközéhez nyúlt. Azét a Fideszét, akire Schifferék előszeretettel használták a populista jelzőt (teljes joggal, teszem hozzá rögtön). Erre pont a legpopulistább eszközhöz nyúlnak, és ha még össze se jön… Nos, Tokody Tibor öngólja lófasz ahhoz képest.
Érezhető tehát a probléma súlya. Ennek ellenére akárhonnan is nézem, az LMP-nek lapot kellett húznia 19-re, mert ha meg sem próbálja, akkor esélyt sem ad magának arra, hogy kitörjön a jófej kispárt szerepéből, akire 5-6 év múlva már senki se emlékszik. Ráadásul, ha két éve sikerült az öt százalékos parlamenti küszöbnek megfelelni, akkor most miért ne sikerülne ugyanannyi aláírást összegyűjteni, pláne, hogy azóta azért a közhangulat némileg megváltozott? Tiszta sor. Csakhogy, mint arra már fentebb utaltam volt, mégsem gyűlnek a szignók, április 2. a határidő, és még a fele sincs meg. Na de miért?
Hát egyrészt azért, mert több okból is pocsék kérdéseket választottak. Pocsékak a kérdések például azért, mert nehezen érthetők, és nem szimbolikus témákat boncolnak. Hogyaszondja’:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy 100 napnál hosszabb próbaidőt munkaviszony esetében ne lehessen kikötni?”
Most komolyan, ki az, aki ezt a kérdést anélkül megérti, hogy utána nézne, egyáltalán miről is van szó? Hát senki. Az átlagember meg nem az az utánanézős fajta. 2008-ban a népszavazáson a három téma a következő volt: vizitdíj, vizitdíj, tandíj. Azok a kérdések sokkal szimbolikusabbak voltak, az utolsó utáni faluban is tudták, miről szavaznak. Ráadásul azért is hatalmas baki az LMP részéről ez a téma, mert ebben a kérdésben a Fidesz speciel tökéletesen az Uniós trendekkel összhangban alkotott törvényt. Holott az EU elleni kakaskodás lehetne a Fidesz Achilles-ina. Aztán haladjunk tovább:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség továbbra is annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben az érintett személy a 18. életévét betöltötte?”
A kérdés amúgy nagyon fontos, csakhogy elsősorban a 18 év alattiakat érinti. Akiknek különös ismertetőjegyük, hogy nem szavazhatnak. És mint már fentebb erről is volt szó, ez egy szimpátiaszavazás, az emberek jelszavakra, szimbólumokra szavaznak, nem pedig valós tartalmakra. Ezzel a kérdés kapcsolatban vetődik fel bennem egy másik kérdés, amit viszont sehogy se tudok megfejteni. Miért nincs egy népszavazási kezdeményezés sem a felsőoktatással kapcsolatban? A fiatalok egyértelműen elfordultak a kormánytól, tüntettek, önszerveződtek, csak eléjük kéne tolni a papírt. Ráadásul az LMP állítólag egy fiatalos párt.
Ami számomra az egész tanulsága, hogy bár rizikós vállalkozás volt belecsapni a népszavazósdiba, de abszolút megvalósítható lett volna, ha kicsit jobban kigondolt kérdésekkel operálnak. Így viszont szerintem el fog bukni a kezdeményezés. Ez önmagában nem jelentene nagy problémát, viszont a nagy lehetőség elszalasztása a párton belül akár káoszt is okozhat, ami megpecsételheti a sorsukat.
U.i.: Én magam nem adtam az aláírásomat a dologhoz, pedig egy ideig kacérkodtam vele. Azért vonzott a gondolat, mert személy szerint a sokpárti parlament híve vagyok, és félő, hogy ha nem jön össze a népszavazás, az LMP két év múlva kiesik. Viszont a fentebb taglalt okokból, és a rossz kérdések miatt mégis eltántorodtam. Ráadásul összességében azt vallom, hogy a népszavazás eszközét csak különleges esetben szabad alkalmazni, mert van egy kormányunk, amit mi szavaztunk meg magunknak (függetlenül attól, hogy az egyes ember kire tette le a voksát), ezáltal ők jogosultak a törvényhozásra, nem szép dolog állandóan beleszólni. Főleg azért nem, mert mint említettem, nem komoly kérdésekről van szó, hanem népszerűségi versenyről. Sokkal tisztességesebb dolog, és legalább annyira célravezető, ha kétszázezer embert kiviszek az utcára tüntetni. És még olcsóbb is.
